Credo - Nova Prospect

Még élek

Bár nekem nem volt soha a másé

Elég jó, hogy azt éljem

Nem félek

Ha fegyvert fognának rám

Megnyitnám előttük a szívem…

Ez a börtön volt nekem a díszlet

S minden itt játszódó élet ugyanúgy ér majd véget…

Valami eltört, valami éget…

Megtettem, százszor megtettem, most miért nem, most miért nem, oh miért???

Megvolt a szándék, de eljött az árnyék…

Ki szólít a felhők közül?

És miért mondja;

várj még?!

Egy másik hang szólít, messzebbről ordít

Egy angyal száll felém és vele felkiáltok én…

Még élek, nekem bár nem volt semmi más

Nem félek, bár velem szemben az óriás…

Velem még nem hitették el

Hogy ez nem csak egy álom

És csak a végét várom

Bennem megvolt a szándék…

Megvolt a szándék, de eljött az árnyék…

Ki szólít a felhők közül?

És miért mondja;

várj még?!

Egy másik hang szólít, messzebbről ordít

Egy angyal száll felém és vele felkiáltok én…

Hogy fegyvert fognék és ölnék, én hazudnék!

Még bárki lehetnék;

nem félnék, bármit fizetnék

Ha végre az lehetnék, aki szeretnék…

Én volnék a szándék!

De szürkébb az árnyék…

Egy messzi hang szólít

Hogy ki vagyok én???

Én vagyok a fény…